A lakás

Lakástörvény

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) az ingatlan helyett a lakás fogalmát határozza meg. Ezt a fogalmat több jogszabály is alkalmazza (pl. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet).

Lakás: olyan összefüggõ helyiségcsoport, amely a földnek alkotórésze - vagyis a polgári jog szabályai szerint ingatlan -, és
a) helyiségei;
b) közmûvesítettsége;
c) melegvíz-ellátása; és
d) fûtési módja
alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

Összkomfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületû lakószobával, fõzõhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületû, a fõzést lehetõvé tevõ, önálló szellõzésû lakótérrel, térbõvülettel), fürdõhelyiséggel és WC-vel;
b) közmûvesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel);
c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítõvel); és
d) központos fûtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fûtéssel)
rendelkezik.

Komfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületû lakószobával, fõzõhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületû, a fõzést lehetõvé tevõ, önálló szellõzésû lakótérrel, térbõvülettel), fürdõhelyiséggel és WC-vel;
b) közmûvesítettséggel;
c) melegvíz-ellátással; és
d) egyedi fûtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésû kályhafûtéssel, elektromos hõtároló kályhával, gázfûtéssel)
rendelkezik.

Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületû lakószobával és fõzõhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületû, a fõzést lehetõvé tevõ, önálló szellõzésû lakótérrel, térbõvülettel), továbbá fürdõhelyiséggel vagy WC-vel;
b) közmûvesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és
c) egyedi fûtési móddal
d) rendelkezik.

Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületû lakószobával és fõzõhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületû, a fõzést lehetõvé tevõ, önálló szellõzésû lakótérrel, térbõvülettel), WC használatával, és
b) egyedi fûtési móddal rendelkezik, valamint
c) a vízvétel lehetõsége biztosított.

Szükséglakás: az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)
a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;
b) külsõ határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékû fal;
c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá
d) fûthetõ; és
e) WC használata, valamint a vízvétel lehetõsége biztosított.

Nem lakás céljára szolgáló helyiség: amely kizárólag ipari, építõipari, mezõgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, mûvelõdési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál [1993. évi LXXVIII. tv. 91/A. §].

Adó- és illetéktörvények

a) Helyi adókról szóló törvény

- Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben foglaltak alapján ilyennek minõsülõ és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerû használatához szükséges - helyben szokásos vagy elõírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minõsül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel [1990. évi C. tv. 52. §].

b) Személyi jövedelemadóról szóló törvény:

- Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülõ építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetõszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévõ lakóház [1995. évi CXVII. tv. 3.§ 73. pont].

b) Luxusadóról szóló törvény

- Lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény alapján ilyennek minõsülõ és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, továbbá minden, az ingatlan-nyilvántartásban más megnevezéssel nyilvántartott, de használatbavételi, fennmaradási engedélye szerint lakásnak minõsülõ ingatlan [2005. évi CXXI. tv. 12. §].

Ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.)

Az ingatlan-nyilvántartási törvény az egyéb önálló ingatlan fogalmán belül tér ki a lakásra, amikor kimondja, hogy a földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni:
- a társasházban levõ öröklakást, illetõleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (öröklakás) a közös tulajdonban levõ részekbõl az öröklakás-tulajdonost megilletõ hányaddal együtt,
- a szövetkezeti házban levõ szövetkezeti lakást, illetõleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget [1997. évi CXLI. tv. 12. §].

4) Az országos településrendezési és építési követelményekrõl (OTÉK)

A lakást és a hozzá tartozó helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetõvé:
a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
b) a fõzést és az étkezést,
c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását (pl. élelmiszer-tárolás, -hûtés, ruhanemû-, tûzelõ-, gépkocsitárolás stb.).

Fontos, hogy legalább egy lakószoba hasznos alapterülete nagyobb legyen 17,0 m2-nél, akkor minõsülhet valami lakásnak. A lakásnak továbbá fûthetõnek is kell lennie [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 105. §].

Érintett jogszabályok:

1997. évi CXLI. tv.; 1990. évi XCIII. tv.; 1992. évi LXXIV. tv.; 1990. évi C. tv.; 1997. évi LXXVIII. tv.; 2005. évi CXXI. tv.; 1993. évi LXXVIII. tv.; 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend.; 1994. évi LV. tv.; 1996. évi LIV. tv.; 2003. évi CXXXIII. tv.;